A HANGSZIGETELÉSRŐL RÖVIDEN

Először is vizsgáljuk meg mi okozhatja a zajt. A következő zajhatások adataiból máris képbe kerülhetünk, hogy mit is jelent a dB mint mértékegység:
Hozzávetőleges zajszintek decibelben:
Levélsusogás: 10 dB
Óraketyegés: 20 dB
Rádiózás, TV, átlagos beszélgetés: 50 dB
Társalgási beszéd: 60-70 dB
Hangos beszéd: 70-85 dB
Falban sivító vezeték, hangos utcai zaj: 70-80 dB
Kiabálás: 80-100 dB
Zongora: 60-95 dB
Diszkó: 90dB
Nyomdai szedőgép: 95 dB
Légkalapács: 105 dB
Repülőgép zaj: 120 dB
Fájdalomküszöb: 130 dB
 
A tökéletes hangszigetelés "süketszoba" kialakításával lehetséges, de ehhez a létező összes felületet különböző szendvicsszerkezetű falakkal kell ellátni, az ablakokat 3 rétegű üvegezéssel készíteni. Az utólagos szigetelés nem olyan, mint amikor az építkezés folyamán gondosan ügyelve eredetileg alakítják ki a hangszigetelt épületrészeket és falcsatlakozásokat, és a tervezők kiszámolják, mire is van szükség.

Ha szomszédunktól csak egy 15 cm vastag téglafal választ el, akkor ennek a hanggátlása csak 45 dB. Ezen a falon áthallunk zajokat, beszélgetést stb., mint fent látható. Magyarországon az egymással szomszédos lakásfalaknak 52-55 dB hanggátlással kell rendelkezniük. A nyugalom érdekében minimum 7-10 dB javítást kell tennünk az előbbi téglafalon.

Néhány építõipari termék laboratóriumi súlyozott léghanggátlási száma (Rw). Az adatok tájékoztató jellegűek.
10 cm-es lyukacsos téglafal 40 dB
10 cm-es pórusbeton falazóelem 41-42,5 dB
30 cm-es lyukacsos téglafal 43 dB
30 cm-es pórusbeton falazóelem 44-45,5 dB
38 cm-es lyukacsos téglafal 42 dB
38 cm-es pórusbeton falazóelem 45-51,5 dB
Érdekesség: A 38-as lyukacsos téglafal értéke kevesebb, mint a 30-as fal értéke.

A lakás hangszigetelésének első lépése a résszigetelés. A rossz minőségű, állapotú nyílászárók (ajtók, ablakok) átengedik a zajokat. Ha ez az előkészítés elmarad, a végeredmény sem lesz megfelelő.

A gyakorlati megvalósítása a szigetelésnek hasonló, mint a hőszigetelésnél. A nyílászáró tokok réseit, hézagait habszivacs tömítéssel, poliuretán habbal, szilikon tömítőmasszával kell kitöltenünk. Az ajtók és ablakok záródó felületeit érdemes átnézni és kijavítani, hogy ezeken se legyenek nemkívánatos hézagok. A tömítéshez alkalmazhatunk rugalmas hézagkitöltőt ragasztható-, vagy horonyba szorítható gumi- és műanyag tömítéseket. A nyílászárók hangszigetelő képessége eltérő, azonban az újabb kivitelű, termopán üvegezésű nyílászárók a jó hőszigetelés mellett ezt a feladatot is ellátják. De a régi, dupla ablakos kivitel is megfelel a célnak, ha pontosan, hézagmentesen záródik. Az ajtók is utat adhatnak a zajoknak, ezért a klasszikus megoldás, hogy a belső oldalukat vattával fedik le, majd egy műbőr borítást varrnak fel rá.

A ház hangszigetelésnél figyelmet kell fordítani a hangvisszaverődésre. A tömör, sík és nagy felületekről a beeső hang minimális elnyelődés mellett verődik vissza. Ez lehetőséget ad az épület árnyékolására. Ilyen hatás elérhető egy tömör kerítéssel, vagy az épület homlokzatát védő átlátszó, plexi lemezekkel. Ez utóbbival a forgalmas utak mentén is találkozhatunk, ahogy a zajvédő falakkal is. Ezek alkalmazása azonban esztétikai kérdéseket is felvetnek, korlátozva alkalmazhatóságukat.
Mi a visszhang, mikor kell a visszhangosságot csökkenteni?
A visszhang a közvetlen hanghoz képest késve érkezik a fülünkhöz. Ha az időkésés túl nagy, akkor lecsökken a beszéd, a zene érthetősége. Egyúttal a helyiségben nagyobb lesz a zaj, mint a visszhang nélküli teremben. A visszhangosságot csökkenteni kell a tantermekben, előadó termekben, irodákban.
Akusztikai szempontból mikor megfelelő egy falszerkezet?
Ha a helyiségben nem halljuk a külső közlekedési zajt. Ha a szomszédos épületek előtt nem halljuk a zajos épületben folyó tevékenységet
Ha az egyik helyiségben sem halljuk az épületgépészet működését (lift, szemétledobó, stb.) Ha az egyik helyiségben sem halljuk a szomszédos helyiségekből a beszédet, a kiabálást, a zenét.
Akusztikai szempontból mikor megfelelő az emeletközi födém?
Ha egyik helyiségben sem halljuk, vagy csak kicsit halljuk felettünk a járkálást.
Akusztikai szempontból mikor megfelelőek a helyiségek, termek?
Ha a helyiségek nem visszhangosak és ezért a zenét, beszédet tisztán, érthetően halljuk.
Mikor megfelelő a lépéshanggátlás?
Megfelelő akusztikai épületszerkezetek biztosítják, hogy az épületen belül egyik helyiségből a másikba csak csekély mértékű hanghatás jusson át. Ezek az épületszerkezetek a TÖMEG-RUGÓ rendszerek. Rezgéstani szempontból például akkor kedvező a lépéshanggátlás, ha a TÖMEG-RUGÓ rendszer rezonancia frekvenciája minél alacsonyabb és nem éri el a 80 Hz-t. Ebben az esetben az úsztatott betonréteg a TÖMEG, a vele együtt beépítésre kerülő - legalább 4-5 cm vastag polisztirol, kőzetgyapot,
Zajpajzs, parafa, polifoam, Ethafoam illetve egyéb anyagok - a RUGÓ.
ZAJPAJZS